Fabók Péter eddigi leghatározottabb zenei projectje a Tangram, 2007-ben debütált a 'Highway Ambience' albummal. Azóta a zenész megjárta a space ambient és a különböző szintetizátor-alapú műfajok mezsgyéit, magán hordozva a '80-as, '90-es évek pihentető dallamosságát. Az albumok alapkoncepciót olyan művészek és gondolkodók ihlették, mint a Tangerine Dream, Jean Michel Jarre vagy Stephen Hawking elméleti fizikus (a 'Hawking Method I-II." esetében például).

A közelmúltban jelent meg legújabb instrumentális EP-je a 'Vermillion'. Ennek kapcsán készítettem vele egy pályafutását átfogó interjút, amiben szóba kerülnek az első kísérletezések, és az új EP körülményei is. A szerző tavalyi éve mellesleg igen termékeny volt, három lemezt is kiadott (Aura, Mindwaves, Tepidarium).

>> Meséljen egy kicsit a kezdetekről. Mi volt az első, meghatározó  zenei élménye? Miért döntött úgy, hogy zeneszerzésbe kezd?

5-6 éves lehettem, amikor bátyám megmutatta nekem Jean Michel Jarre Oxygene-jét. Ez a legkorábbi élményem, akkor még nem is tudtam, hogy mi az hogy "elektronikus zene". Azóta sem nagyon szeretek mást az instrumentális zenéken kívül. Elsős gimnazista voltam, amikor egy barátom hozzásegített egy hangkártyához, ami a számítógépes zeneszerzés legfontosabb kelléke, ekkor dőlt el, hogy zenével fogok foglalkozni. Akkoriban már hozzáférhetőek voltak Jarre koncertvideói és azok a hangszerek, azok a vizuális hatások amelyek ott láthatóak voltak eléggé motiválóak voltak ahhoz, hogy odaképzeljem magam egy ilyen gigakoncertre. Az ilyen hangulatok átadása és létrehozása miatt döntöttem úgy, hogy van közünk egymáshoz az elektronikus zenével. Sosem tanultam zenélni; ennek egyelőre nem sok hátrányát láttam, de ha újra fiatal lennék, biztosan tanulnék valamit.

>> Honnan jön az ihlet?

A legfontosabb forrás a hangszerek mellett való gombtekergetés és "doodling". Egy-egy hang annyira vonzó tud lenni hirtelen, hogy azonnal köré kell komponálni valamit. Ezen kívül három ihletforrás létezik számomra, ezek jelentik a spontaneitást: a fürdőkádban vagy autóvezetés közben rengeteg zenei ötlet jön, 10 éve pedig álmomból ébredve "hallottam" egy számomat, amit még azon az éjszakán végleges formába öntöttem. A "belső fülem" nem hagy nyugtot, majdnem mindig "szól odabenn valami".

>> 2005-ben indult a Tangram. Azelőtt volt zenei projectje?

Egész életemben zenei projektekben gondolkoztam, amikor gimi előtt egy kis Casio hangszerünk volt, akkor Cassiopeia néven készítettem egy kazettát, fele részben dallamos (próbált lenni), fele részben "kísérleti" volt: amikor a kis kütyü elemei merülni kezdtek, érdekes, noise-os hanghatások váltották fel az addigi "normális" hangokat. Ez kb 1990-ben volt, fogalmam sem volt, hogy ez később önálló zenei stílusirány lesz. Aztán SKUA néven vágtam bele az inkább Jarre-os hangulatú PC-zenélésbe, gimiben volt egy Wyvern nevű formáció, ahol "szintipopot" játszottunk egy barátommal, akivek azóta is tartjuk a kapcsolatot, közös zenéléseink azóta is vannak. Aztán 2003 körül Afterglow néven csináltam egy saját kiadású dupla lemezt, a "Move & Still"-t. Ekkor vettem meg életem első komoly hangszerét, egy Roland V-synthet. Ekkor jött be az ambient hangzás az életembe. Egy kiadóval való kapcsolatfelvétel és egy zenei cd kiadásának lehetősége kapcsán kiderült, hogy az Afterglow név sajnos foglalt, ezért kellett keresni egy nevet, ami megfelelhetne a hosszú távú zenei projektemnek. A Tangerine Dream z egyik kedvenc zenekarom, és az ő Tangram lemezük kapcsán (ugyancsak bátyám hatására) ezt a nevet választottam.

>> Hogyan gondol vissza az elmúlt öt évre?

Sokat változtam, zeneileg és felfogásban egyaránt. A kísérletezés, útkeresés időszaka ez, a legjobb zenék ebben az utolsó öt évben keletkeztek. 2005-ben volt az első igazi koncertem, vetítéssel, fényekkel, sok-sok hangszerrel. A József Attila Színház pinceszínházában  volt mindez, azóta is jó emlék. Az azóta eltelt időben rengeteget dolgoztam zenei téren, aminek mostanra kezd eredménye lenni, egyre többen ismernek, koncertekre hívnak. A következő öt évre nagy várakozással tekintek.

>> Albumai bárki számára hozzáférhetőek, némelyikhez klip is készült. Elvi kérdés, hogy a zenéi ingyenesek legyenek?

Ahhoz, hogy a közönség megismerjen, elkerülhetetlen, hogy (egy ideig mindenképp) ingyenesen elérhetőek legyenek a zenéim, mert egy ismeretlen nevű zenésztől nem fognak vásárolni egyetlen hangot sem. A Facebook és egyéb tartalommegosztó helyek segítenek ebben. Az ingyenes letöltésekért cserébe email címet kérek a weboldalamon, így kiépülhet egy több tízezres kör, akik már talán fogékonyak a zenémre, ez pedig később arra is lehetőséget adhat, hogy egy későbbi nem ingyenes kiadványt szívesebben vegyenek meg.

>> Többek közt az Ön nevéhez köthető  a 2008 márciusában alapított soundpill netlabel, amin keresztül szerteágazó műfajban jelentek meg elektronikus zenék. 11 megjelenéssel nyitottak, azóta eltelt két év. Mi történt, mik a tapasztalatok?

A Soundpill netlabelünket öcsémmel hoztuk létre, de eléggé "fogalom nélkül" vágtunk bele, nem volt egyebünk mint a lelkesedésünk, ami úgy tűnik nem volt elég, nem voltak kapcsolataink, hogy koncerteket szervezzünk, promótáljuk a labelt, ezért nemrég úgy döntöttünk, hogy nem tudunk több időt/energiát belefektetni és érdemei elismerése mellett örök nyugalomra helyeztük. Zeneileg nekem a Tangram most elsődleges feladatom, ebben látok nagy lehetőséget, nem tudom megosztani ennél jobban a figyelmemet. Mindamellett tényleg nagyon jó zenék voltak hallhatók nálunk, sok tehetség van magyarországon, akik csak arra várnak, hogy a közönség felfedezze őket.

>> Viszont ha a számai ingyenesek, felmerül a kérdés: mivel foglalkozik? Ennie mindenkinek kell.

Informatikai vállalkozásom van, webes fejlesztéseket és más szofvereket fejlesztünk. Ha a zenei munkásságom profitábilis lenne, gondolkodás nélkül váltanék, de régi szerelem a munkám is.

>> Család, barátok? Mit szólnak a zeneszerző énjéhez?

A közvetlen családtagok, barátok és munkatársak is tudják, hogy zenélek, az első koncertemen közülük kerültek ki a közönség tagjai. Mivel rétegzene, nem várható el, hogy minden rokon szeresse a zenémet. Ezért igyekszem nem nagyon erőltetni, hogy mindenképp hallgassák. Alapvetően jó visszaigazolásokat kapok, de nehéz különválasztani az udvariasságot a valós kritikától.

>> Eddigi munkái leginkább az ambient elektronika, noise és a kissé space jellegű hangzás jegyében íródtak, különösen a "Tepidarium". Látszólag az alapkoncepció nem változott, mégis a közelmúltban megjelent "Vermillion" szerintem ritmikusabb, közelebb áll a szintetizátor-alapú zene gyökereihez és a new-wavehez. Mit gondol erről?

Nem szeretnék egyetlen stílusba sem beleragadni. Mivel nincs mögöttem kiadó, ezért megvan az a szabadságom, hogy arról és olyan formában zenéljek, amiről csak akarok. A space stílus rétegebb a rétegzenénél, és ez a zenei irényzat elég konstans ahhoz, hogy kizárólag abban alkossak. Nem titkolt szándék, hogy a Vermillion számai közül akár párat rádiókban is adjanak, mert ezek a számok már közelebb állnak a dalformákhoz, mint az építkezős, monoton kompozíciók. Ennek ellenére a következő lemezeim között lesz megint space ambient is, nem leszek hűtlen!

>>Februárban azt írta, hogy a "Vermillion" az érzelmek, a szexualitás és a szeretet jegyében íródott. Van egy alapkoncepciója minden album előtt, és bejárja a megálmodott utat, vagy a végkifejlet menet közben alakul?

Régebbi projektjeimben is elsődleges cél volt a koncepció megléte. Kazetta- és CD borítókat gyártottam jóval a zene megszületése előtt. Így kerültem hangulatba az alkotáshoz. A Tepidarium koncepciója is egy konkrét élmény, egy gőzfürdőben töltött délelőtt hatására alakult ki, a Vermillion célja pedig a tavaszvárás és az ehhez kapcsolódó hangulatok megzenésítése volt. Ezek a dalok konkrét élményekről szólnak és nagyon jó visszajelzéseket kapok a hallgatóktól.

>> Mennyi ideig készül egy-egy felvétel?

A space jellegű zenék mindig egy-egy improvizatív session eredményeképp születnek, a rétegek egymásra komponálásával, szinte valós időben. A dalok esetében az első verzió egy-két óra alatt elkészül. Ez legfőképp a fődallam és a kíséret körvonalait tartalmazza. Amivel ennél hosszabb ideig "vajúdok", az már később sem születik meg. Aztán a demo verziókat CD-re írom és ahol és ahányszor tudom, meghallgatom. Ekkor találom ki a további  teendőket. Egy lemez körülbelül 4-6 hónap alatt készül el, a Vermillion 5 száma esetében elegendő volt szűk 3 hónap.

>>Az internetnek hála a zenéi külföldre is eljutottak. Milyen visszajelzéseket kap?

A Facebook és a Soundcloud nagyon nagy segítséget jelent abban, hogy a zenémet egyre többen megismerjék. Sok elismerést kapok a külföldi és magyar hallgatóktól, negatív kritika még nem is igazán ért, nyilván ez annak tudható be, hogy akinek nem tetszik, az elfelejti és nem foglalkozik velem többet. Nagyon sok netes rádióban adják a zenéimet, erről mindig értesítenek és ha tudom, akkor mindig izgatottan hallgatom az adást, hogy mit mondanak rólam. Jóleső érzés, hogy utánanéznek, hogy ki vagyok, elmondanak egy csomó olyan dolgot rólam, amivel közelebb tudnak hozni a hallgatókhoz.

>> Mi a helyzet az élő fellépésekkel?

Idehaza nagyon szűk réteg szereti az ambientet, ennek ellenére tíznél is több koncertem volt a Cökxpon Ambientben, egy a 2007-es Szigeten is. Mivel ez nem elsősorban koncertzene, ezért nehéz közönséget találni hozzá, évi két-három alkalomnál nincs is több, most nyárra kaptam egy felkérést a Vermillion kapcsán, de erről még nem tudok érdemben nyilatkozni. Külföldön ennél sokkal több lehetőség lenne, mert fesztiválok épülnek a műfaj köré, azonban nehéz kijutni, sokba kerül az utazás, tehát még a nullszaldó is kérdéses.

>> Akkor abban egyet értünk, hogy a downtempo és különösen az ambient rétegzene. Az emberek nehezen találják meg magukat benne és élőben is keveset hallani. Ön szerint miért van ez?

Az ambient a műfajánál fogva nem direktzene, háttérben szól munka, pihenés közben. Koncerten a közönség tombolni akar, dinamikát és showt vár. Ennek tudható be, hogy kevés lehetőség van egy ambient zenésznek megvalósítani a zenei álmait. A legnehezebb műfajt választottam, úgy tűnik!

>> Lát rá esélyt hogy az ambient (bármerre is tart ez manapság) elterjedtebb legyen?

Az ambient elterjedt zene, csak észrevétlen. Ott van az áruházi liftben, a reptéren, a filmekben, az utcán.  Ellentmondásos, hogy úgy kell kitűnnie, hogy közben ne legyen zavaró. Reményeim szerint egyre több rendezvény és fesztivál fog alakulni eköré a zene köré és akkor megtalálja egymást közönség és műfaj.

>> Egy alternatív dimenzióban milyen hivatást választana?

A filmzeneszerzés lenne a főtevékenységem és a webfejlesztés a hobbim. Ehhez képest nem is állok rosszul, csak a sorrenden kell változtatni :)

>> Ars poetica?

Készíts olyan zenét, amit te is szívesen hallgatnál :)

>> Köszönöm a válaszokat!

Discography

Vermillion (2010)
Tepidarium (2009)
Mindwaves (2009)
Aura (2009)
Monorail (2008)
Triangle Square (2008)
Scrutizine (2007)
Highway Ambience (2007)